ÉPÍTÉSTÖRTÉNET

HÍREK - AKTUÁLIS

GALÉRIA

HÍREK

AZ INTERREG V-A SZLOVÁKIA-MAGYARORSZÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM PÁLYÁZATBÓL MEGVALÓSULÓ TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK BORSIBAN

Drónfelvétel a kastélyról, 2021

A felvidéki Borsiban 2018 óta folyik a Rákóczi-várkastély (II. Rákóczi Ferenc szülőhelye) felújítása. Az építészeti munkák a magyar és kisebb részben a szlovák kormány támogatásából lényegében elkészültek, jelenleg a kastély környezetének, illetve a kastélyban helyet kapó turisztikai attrakcióknak a kivitelezése, fejlesztése folyik.

A felújítást szervező II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet 2019 decemberében a sátoraljaújhelyi önkormányzattal közösen pályázatot nyújtott be az SKHU/1902 referenciaszámú Interreg-pályázatra Természet és kultúra – A határ menti terület vonzerejének növelése témakörben, a turisztikai attrakciók közös fejlesztésére. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával megvalósuló program eredményes együttműködést tesz lehetővé a határ menti régiók között.
A sikeres pályázat címe: A borsi kastély népszerűsítése a II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet és a Sátoraljaújhelyi Önkormányzat hálózatos turisztikai attrakciófejlesztése révén (röviden: RákócziTourism), a megítélt támogatás 847.645 euró.

Bodrog felé vezető gyalogos útvonal jelenlegi állapotában

Ez, tudjuk meg Dr. Diószegi Lászlótól, a Teleki László Alapítvány igazgatójától, „elég lesz arra, hogy a magas színvonalon megvalósított épületfelújítás kiegészítéseként olyan turisztikai és tájépítészeti attrakciókat hozzunk létre, amelyek segítenek felhelyezni Borsit a magyarországi és a környező országok turisztikai térképére.”
A Borsi Rákóczi-kastély környezetének turisztikai fejlesztése keretében cél a kastély turisztikai útvonalakba történő bekötése (kerékpár- és gyalogos útvonalak a Bodrog felől), valamint a kastély környezetének olyan tájépítészeti rendezése, amely egyrészt segíti a helyszín értelmezését a látogatók számára (várárok bemutatása), másrészt élményszerűen bemutatja az együttes környezetében folytatott egykori uradalmi gazdálkodást (veteményeskert, urasági erdő tematikus útvonala, egyedi tematikus játszótér létesítése).

A fafajok törzseit bemutató installáció terve

A Bodrog felől, a projekt egyik legfontosabb beavatkozásaként, a folyó és a kastély közötti közvetlen gyalogos közlekedési kapcsolat megteremtése érdekében az egykori urasági erdőn keresztül kiépül egy, egyes szakaszain a talajtól elemelt fa borítású szerkezeten vezető sétány, mely a gáton haladó kerékpárútról a kastély felé vezető útvonalhoz csatlakozik. Az erdei ösvény mentén elhelyezett információs táblák és szabadtéri interaktív elemek alkalmasak arra, hogy felhívjuk a figyelmet az erdő élővilágára, értékeire, és a gátról levezető út csatlakozásánál bemutassuk a korabeli erdészeti gazdálkodás érdekességeit. Ez a sétaút felfűzi a nyaranta már működő, különféle települési rendezvényeknek helyt adó szabadtéri színpadot is, a tó partján faborítású pihenőhely létesül.
Azok számára, akik a kastélyt kerékpárral közelítenék meg, felújítjuk a Bodrog-part felől a kastély felé vezető szórt burkolatú utat.
Az ártéri erdőben ismeretterjesztő elemeket alakítunk ki. A tanösvény mentén többféle információs és interaktív tábla készül, amelyek a terület fás szárú növényeit és állatvilágát mutatják be. A fafajok törzseit bemutató installáció 5 különböző fajú fa törzsét mutatja be.

Referenciafotó a tervezett veteményeskertről

A kastélytól keletre elhelyezkedő területen korábban is a kastély haszonkertjei terültek el, a fejlesztéshez kapcsolódóan ennek felélesztéseként veteményeskert létesül. A veteményeskert a Rákócziak korában termesztett növények bemutatásán kívül a kastélyban nyíló szálloda és étterem konyhája számára is termel, és látogatható is egyben.
A tervezett veteményeskerttől délre szabadtéri rendezvények számára alkalmas terület helyezkedik el, melynek közelében, a kastélytól délkeletre, az urasági erdő peremén a kiállítási tervek részeként, a kiállítás tematikájához kapcsolódó játszótér létesül. A játszótér területén egyedi fejlesztés eredményeként kialakuló játszóeszközöket helyezünk el.

Játszótér látványterve

Az élmény-turizmus vonalat erősítendő – részben az Interreg-pályázat keretében – valósul meg a kastélyban létesülő szabadulószoba; a támogatást ennek kiépítésére fordítjuk. A szabadulószoba a hagyományos kiállítás kiegészítéseként valósul meg, ahol interaktív feladatok megoldásával, szórakoztató módon mélyülnek el a látogatók kortörténeti ismeretei. Ugyanebből a forrásból szerezzük be a VR- (virtuálisvalóság-) szoba eszközeit is. A nyújtandó szolgáltatás lényege, hogy a látogató egy VR szemüveg segítségével visszacsöppenhet a Rákóczi korba, testközelből élheti át a várélet mindennapjait.
A projektben partnerként Sátoraljaújhely önkormányzata is részt vesz. A városban fényfestés készül a borsi kastély népszerűsítésére, a látogatóknak lehetősége lesz a Ronyva partján elektromos kerékpárral

Szabadulószoba látványterve

kirándulni a kastélyhoz – ennek érdekében elektromos kerékpárokat és dokkolókat helyezünk üzembe –, ezenkívül a sátoraljaújhelyi Szárhegyen a kastélyra irányuló panoráma távcsövet helyezünk el.
„Ez olyan szintű fejlesztés, amely Borsit az egész régión belül kiemelt turisztikai desztinációvá emelheti – mondja Dr. Diószegi László – Dolgozunk azon, hogy Borsit bekapcsoljuk a környék magyar és szlovák oldalon lévő, Rákóczival kapcsolatos emlékhelyeinek hálózatába, számolva azzal, hogy ezek az attrakciók egymást erősítve növelhetik a régió vonzerejét.”

A sajtóközlemény tartalma nem feltétlenül képviseli az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Tlačová správa

Press release – English

Kész az udvar, bent már takarítanak – a borsi helyzet

Így áll március elején a borsi Rákóczi-várkastély magyar, és európai uniós forrásokból történő felújítása – a rekonstrukció elkészült – most már az utolsó simítások is szinte teljesen készen vannak. Ha a járványhelyzet engedné, a kastélyt tulajdonképpen napokon belül meg lehetne nyitni a nagyközönség előtt; nagyon bízunk benne, hogy júniusban megvalósulhat a tervezett ünnepélyes átadás.

Lássuk a részleteket! A kastély belső terében lényegében befejeződött a takarítás. A szerverhelyiségből még hiányzik a szerverszekrény, illetve a klíma. A vizesblokkokban gyakorlatilag mindenhol helyükre kerültek a tükrök. Beszerelték a tetőablakot a lépcsőház megvilágítása céljából. A hotel és az étterem ablakaira felszerelték a függönyöket, az étterem tálalóeszközeinek beszerzése folyamatban van. Elhelyezték a bútorokat, lámpákat, kiegészítő darabokat a szállodai szobákban. A konyhai berendezések, gépek beépítése befejeződött, hamarosan érkeznek a konyhafelszerelési tárgyak. A múzeumshop berendezése is elkészült. A Rákóczi-kiállítás építési-szerelési munkáit a vírushelyzet körülményei között is folytatják.

Ami a kinti munkákat illeti, a tereprendezés a végéhez közeledik: a locsolórendszer kiépítése folyamatban van, ezután kerülhet sor a gyepszőnyeg lerakására. Az udvar és az út kőburkolása 95 százalékban elkészült. A szeméttárolót már csak be kell fedni. A kastély körüli vizesárok tisztítását és a tereprendezési munkáit elvégezték, még finom földréteggel takarják és füvesítik.

Rákócziakhoz kötődő emlékhelyek Borsi környékén

A felújított borsi Rákóczi-várkastély önmagában is izgalmas turisztikai célpont lehet, de még inkább érvényesülhet egy észak-keleti-magyarországi „Rákóczi-csomag” részeként. A határ magyar oldalán több olyan attrakció is található, amely a Rákócziakhoz kötődik. Ezeket mutatjuk be röviden.

Borsi közelében áll a kulturális kínálat szempontjából kiemelkedő sárospataki, füzéri, boldogkőváraljai és regéci vár; ezek az utóbbi években mind megújultak. Látogatószámuk országos szinten is kiemelkedő, az ország TOP 10 vára között a sárospataki (146 ezer fő/év), a boldogkőváraljai (85 ezer fő/év), valamint a füzéri (80 ezer fő/év) vár is szerepel.

A régió legjelentősebb Rákóczi-emléke a sárospataki vár és a benne található múzeum. Az épületet az 16. század harmincas éveiben emelték, a magyarországi reneszánsz építészet fontos emléke. Sárospatak 1616-ban lett Rákóczi-birtok, és a család egyik reprezentációs központjának számított. I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna jelentős építkezésekbe kezdett a birtokon: emeletet húztak a vár keleti szárnyára, új bástyát emeltek, 1646-ban pedig elkészült a Lorántffy-loggia. Később a Vörös-toronyra új szintet emeltek magas gúlatetővel, négy kis őrtoronnyal. Lakott itt Báthory Zsófia, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona is. II. Rákóczi Ferenc 1694-ben költözött ide feleségével.

A gyönyörűen felújított vár járványmentes időkben remek kiállításokkal és időszakos programokkal várja a látogatókat.

A boldogkőváraljai vár 1644-ben lett I. Rákóczi György tulajdona, 1671-ben került más birtokoshoz. A császáriak még a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben használhatatlanná tették. Ezen a télen állítják helyre a palotászárnyat, a ciszternaudvart, és berendezik az északkeleti toronyban lévő középkori konyhát. Működő csapóhídja is izgalmas. Tavasztól, ha a járványhelyzet engedi, ismét várja a látogatókat.

A boldogkőváraljai vár története, bár a törökökkel folyó harcokból alig jutott neki, ugyancsak mozgalmas. Sokszor cserélt gazdát, ostromolták Habsburgok és kurucok, hol egyik, hol másik került ki győztesen a küzdelmekből. Festői környezete, izgalmas, középkori hangulata mindenképp megér egy látogatást.

A regéci vár 1300 körül épült, és 1644-ben került I. Rákóczi György birtokába. A Borsiban született II. Rákóczi Ferenc itt, a várban töltötte kisgyermekkorát. Az épület a ma láthatónál eredetileg jóval kisebb alapterületű volt, lényegében egy toronyból és melléképületekből állt. A várat a 16. században kezdték bővíteni, teljes kiépülése a 17. században történt. Helyet kaptak benne palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények, bástyák, de egy különleges fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mása ma Sárospatakon látható.

A füzéri vár csak érintőlegesen kapcsolódik a Rákócziakhoz: nem volt Rákóczi-birtok, ám a Habsburgok a Wesselényi-összeesküvés után kobozták el az akkori tulajdonos Nádasdy családtól; az összeesküvésben részt vett Rákóczi Ferenc is. A vár első írásos emléke 1264-ből származik, de feltehetően már a tatárjárás előtt is állt. Egyik lehetett az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak. Fekvése csodálatos, teljes felújítása óta közkedvelt kirándulóhely.

Épül a Rákóczi-kiállítás Borsiban

Még tavaly december elején írtunk arról, hogy a felvidéki Borsiban lényegében befejeződött a Rákóczi-várkastély építészeti felújítása, és megkezdődtek azok a munkák, amelyeknek köszönhetően a restaurált reneszánsz kori kincs valódi turistalátványosság lehet.

A magyar kormány támogatásával helyreállított épületben, amelynek különös jelentőségét adja, hogy ez II. Rákóczi Ferenc szülőháza, az egyik legfontosabb attrakció a fejedelem életéről szóló interaktív kiállítás lesz; ezt a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem munkatársai és hallgatói tervezték.

A kiállítás kivitelezése, felépítése megkezdődött, a munkáról mutatunk néhány fényképet is.

A borsi Rákóczi-várkastély rekonstrukciója a határon túli magyar műemlékvédelem kiemelt projektje. A teljesen felújított épületet idén tavasszal adja át Dr. Áder János köztársasági elnök.

Borsi: felújított kályhák és lángolt andezitlapok

created by dji camera

December elején megkezdődött Borsiban a várkastély felújításának átadás-átvételi eljárása, az épület rekonstrukcióját hamarosan befejezik.

De a munka ezzel még nem ér véget. Megkezdődött az udvar térkövezése, a terület lángolt andezitlapokból készült borítást kap.

Elkezdődött a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) koncepcióján alapuló Rákóczi-kiállítás építése is, míg az 1940-es években emelt épületszárnyban, ahol szálláshely és étterem kap helyet, elkezdték a bútorok beszerelését, valamint a konyhai berendezések beépítését.

Készül a múzeumshop. Ezenkívül a főépületben visszakerültek helyükre a gyönyörű, felújított kályhák.

2021. március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésnapján a fejedelem szülőháza, a magyar reneszánsz építészet egyik kiemelkedő emléke teljesen megújulva, különleges turisztikai attrakciókkal, étteremmel, kiállítással, programokkal várja a látogatókat.

Borsi: alakul a szabadulószoba koncepciója

A felvidéki Borsiban álló Rákóczi-várkastély, II. Rákóczi Ferenc szülőházának felújítása a határon túli magyar műemlékvédelem kiemelt projektje, amely a magyar kormány több milliárd forintos támogatásából valósul meg.

Az épület 2018-ban megkezdett rekonstrukciója lényegében elkészült, jelenleg a kastély közvetlen környezetének kialakítása folyik. A felújítást szervező II. Rákóczi nonprofit szervezet egyúttal azon dolgozik, hogy Borsit felhelyezze a turisztikai térképre: azt szeretnénk, ha jövő tavasztól, a kastély átadása után minél több anyaországi és határon túli család venné fel „túranaptárába” a magyar reneszánsz kastélyépítészet egyik legszebb alkotásának meglátogatását.

Ennek érdekében különböző turisztikai attrakciók is készülnek: lesz tematikus játszótér, virtuálisvalóság-játék, és még sok minden más. Most néhány mondatban a szabadulószoba koncepcióját mutatjuk be.

A Rákóczi Ferenc szökésén alapuló játék rövid bevezetője például így hangzik: „Letartóztatása napján Rákóczi Nagysárosban tartózkodott, ahol beteg feleségét látogatta meg. Ekkor adták kézbe nővére két hete feladott levelét: Longuevalt Linzben elfogták, leveleit elvették, egy kivételével, amelyet állítólag lenyelt. A levél elolvasásakor Rákóczi Lengyelországba akart menekülni, azonban nem volt elég pénze az úthoz. Remélte, hogy levélvivője az ő levelét nyelte le, és nem veszik őrizetbe, de súlyosan tévedett. Az este folyamán katonák érkeztek hozzá, akik elhurcolták őt az éjszaka közepén. Rákóczi így emlékezett meg a történtekről: „(..) erős ütéstől kinyílik az ágyhoz közeli ajtó, és két, általam jól ismert, Salm–ezredbeli százados gyertyával és pisztolyokkal fölfegyverezve körülvette az ágyat, és engem a császár nevében fogolynak nyilvánított.”

Rákóczi ezután Bécsújhelyre került a császár elleni szervezkedés több résztvevőjével együtt. A porosz származású bécsújhelyi várparancsnok, Lehmann Gottfried úgy gondolta, segítenie kell a fiatal magyar arisztokratán, akit ártatlannak vélt. Rákóczi tisztában volt vele: ha nem szökik meg, nem kerülheti el a felségárulás miatt rá kirótt halálbüntetést. Szökését gondosan megtervezte. Öt hónapos fogsága november 7-én ért véget – az akciót maga Lehmann szervezte.

A szabadulószobában kialakított játékban a résztvevőknek a fejedelem szökését kell „megszervezniük”.

Rákóczi születése, a későbbi fejedelem elköltözése, várostrom: készül a borsi kastély virtuálisvalóság-játéka

Mint arról korábban írtunk, Borsiban lényegében elkészült a Rákóczi-várkastély építészeti felújítása, a rekonstrukciót szervező II. Rákóczi nonprofit szervezet most azoknak az attrakcióknak az előkészítésén és megvalósításán dolgozik, amelyek turisztikai szempontból vonzóvá teszik a helyszínt.

Korábban bemutattuk a tematikus játszótér terveit, ezúttal pedig a kastélyban elérhető virtuálisvalóság-játék koncepcióját mutatjuk be. A VR-szemüveggel átélhető élmény reményeink szerint mind a felnőttek, mind a gyerekek körében népszerű lesz.

A négy felvonásban a látogatók először 1676-ba csöppennek: átélhetik, milyen lehetett a kastély, a környezet a későbbi fejedelem születésekor. A játékosok apródok bőrébe bújva segédkeznek a szülés körül.

A második jelenet a II. Rákóczi Ferenc születése után néhány hónappal játszódik, és Zrínyi Ilona, illetve a kis Rákóczi költözéséhez kalauzolja a játékosokat. A történeti hátteret – az első felvonáshoz hasonlóan – itt is egy narrátor mutatja be. A látogatók lovat patkolnak, felpakolják a hintóra az utazóbőröndöket, így segédkezve a nemes hölgy és fia indulásában.

A harmadik felvonásban várostrom részesei lehetnek a résztvevők: a játékosok feladata itt az égő tető oltása, a lovak megmentése.

A negyedik felvonás ismét később játszódik: Rákóczi felnőttként tér vissza a kastélyba, ahol hatalmas lakomával és díszlövéssel fogadják. A játékosok apródként vesznek rész a fejedelem köszöntésében.

Ilyen lesz a tematikus játszótér Borsiban

Oly nehéz most elképzelni, hogy nemsokára napsütésben, szabadon, talán maszk nélkül játszótéren vagyunk, ahol a kisebb gyerekek a Rákóczi-tematika jegyében készült játékokon múlatják az időt, míg a szülők azt tervezgetik, előbb a Rákóczi-várkastély szabadulószobáját nézzék meg, vagy egyenek egy jó ebédet a kastély éttermében.

Akárhogy is, előbb vagy utóbb ez lesz a valóság. Mint arról már beszámoltunk, a felvidéki Borsiban álló Rákóczi-várkastély, a fejedelem szülőhelyének felújítása – nagyrészt magyarországi, részben pedig szlovák támogatásból – lényegében elkészült, a restaurálást szervező II. Rákóczi Nonprofit szervezet pedig már azon dolgozik, hogyan teheti vonzóvá ezt a műemléki és a nemzeti emlékezet szempontjából is kiemelkedő jelentőségű helyet a majdani látogatóknak.

A kastélyban is számos attrakció várja majd a vendégeket – hogy milyenek, arról a jövőben folyamatosan beszámolunk –, de a várkastély környéke is számos lehetőséget kínál a látogatóknak, jöjjenek bár egyedül, vagy családosan.

Utóbbiak körében reményeink szerint népszerű lesz a tematikus játszótér, amelynek látványtervéből mutatunk néhány képet. A játszótér fejlesztése, hasonlóan a kastély környékének kialakításához, EU-s forrásból, interregionális támogatási program keretében valósul meg.

Borsi: épülnek a parkolók, átépül a híd

Mint arról nemrég beszámoltunk, a borsi Rákóczi-kastély felújítása a végéhez közeledik, a Teleki László Alapítvány szakemberei és Borsi önkormányzata már azon dolgoznak, hogy a jövő tavaszi megnyitás után elegendő látogatója is legyen a gyönyörű emlékhelynek .

De lássuk, hogy áll az építkezés! A főépületben villanyszerelési munkák folynak, felszerelték a külső, udvartéri lámpákat is. A földszinti múzeumshopban befejeződött a vakolatjavítás és megkezdődött a festés. Két emeleti helyiségben elhelyezték a cserépkályhák lábazatait és kialakították a fűtéskivezetést, megtörtént a nyomáspróba, és megkezdődött a próbafűtés.

Ami a „B” épületrészt, tehát az 1940-ben épült, most szálláshelyként hasznosuló szárnyat illeti, itt nemsokára berakják az összes műkő ablakpárkányt, hamarosan befejezik a vizesblokkok kialakítását, és megkezdték a szobák tapétázását.

A belső udvaron és a kastély közvetlen környezetében is látványos változások figyelhetők meg: az udvaron építik a romterületen átvezető utat, illetve kicserélték a szennyvízcsatornát. A kastély előtt folytatódott az út és a parkolók szegélyezése, a feltárt kőfalak koronáinak védelme, illetve a kastélyhoz vezető híd átépítése.

S hogy még mi van hátra? Az árnyékoló rolettákkal kapcsolatban szükséges a végső rábólintás, ha a műemlékvédelem és az építtető is igent mond rá, hamarosan ezeket is felszerelhetik. Az „A” épületrész második szintjén a vizesblokk mellett feltártak egy egykori vécéhelyiséget; hogy ennek mi legyen a sorsa, azzal kapcsolatban a műemléki szakemberek és a régészek válaszát várjuk. Kiderült ezenkívül, hogy az egyik vizesblokkba vezető ajtót szélesíteni kell, hogy beférhessen a mozgássérültek által használt tolókocsi.

A kastély szűkebb környezetének kialakításához szükséges elvégezni a fakivágásokat, az önkormányzat megadta a hatósági engedélyt.

A legutóbbi bejáráson megvitatták a híd kőburkolatának lerakási módját (a szélein két sor kötésben rakva, közepe pedig enyhe ívben). Mivel a hídhoz vezető útszint a terep alá kerül, a felek megegyeztek, hogy a Rákóczi-szobor körül plusz egy, illetve két lépcsőzetet kell kialakítani. Abban is megállapodtak, hogy a vizesárkon átvezető híd korlátja konzerválóanyaggal telített fenyőfából készül.

„Borsit fel kell tenni a turisztikai térképre”

Miközben a felvidéki Borsiban az ütemezésnek megfelelően zajlik – és szinte el is készült – a Rákóczi-várkastély magyar kormány által finanszírozott felújítása, a lebonyolításban részt vevő II. Rákóczi Ferenc n.o. munkatársai már azon dolgoznak, hogy a tervek szerint jövő tavasszal (március 27-én, a vezérlő fejedelem születésnapján) átadandó épület valamint a kastély szolgáltatásai és attrakciói kellő számú érdeklődőt vonzzanak.

A műemlék-felújítások nagy kérdése ugyanis mindig ez: hiába újul meg és lesz bármilyen gyönyörű egy több száz éves, értékes épület, ha utána kívül esik a turisták, a látogatók látókörén, akkor gyakorlatilag „csak” értékmentés történt. Miközben ugyanolyan fontos, hogy építészeti emlékeink, közös múltunk mementói ismertek legyenek a tágabb közönség előtt is, tehát a műemlék fenntartható legyen.

Mint arról korábban beszámoltunk, a felújításra létrehozott szlovákiai vállalkozás, a II. Rákóczi Ferenc n.o. 2019 decemberében a sátoraljaújhelyi önkormányzattal közösen pályázatot nyújtott be az SKHU/1902 referenciaszámú Interreg pályázatra Természet és kultúra – A határ menti terület vonzerejének növelése témakörben, a turisztikai látványosságok közös fejlesztésére. Azóta kiderült, hogy a pályázás sikeres volt.

Forrás tehát lesz, és tervek is vannak szép számmal. A feladat nem kisebb, mint amit Dr. Diószegi László, a felújítást szervező Rákóczi Ferenc n.o. igazgatója megfogalmazott: „Borsit fel kell tenni a turisztikai térképre. El kell érnünk, hogy a Rákóczi-kastély a hozzá kapcsolódó turisztikai attrakciókkal különleges hely legyen a térségben, és távolabbról is odavonzza az érdeklődőket. Ha ez nem sikerül, hiába lesz ott egy egészen kiváló, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) szakemberei által megálmodott és fejlesztett kiállítás, látogatók alig mennek majd oda.”

Hogy ez ne így legyen, arról a következő attrakciók gondoskodhatnak majd: az említett kiállítás mellett működik majd a kastélyban tematikus szabadulószoba, tematikus VR-szoba, látható lesz egy panorámavetítés a Rákóczi-emlékhelyekről. A gyerekeket kreatív játszótér szórakoztatja. Az odajutás is fontos kérdés: Sárospatak és Borsi között a Bodrogon kishajó ingázik majd, és a tervek szerint a MAHART is létesít kikötőt Borsiban nyaralóhajó-programja kiszolgálására. Az alapítvány a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel is tárgyal: Borsiban lesz kajak-kenu-bázis is, ahol a vízitúrázók találhatják meg számításukat.

Konferenciák résztvevőit, csoportokat, magánszemélyeket fogadhat a pótágyakkal 45 férőhelyre bővíthető, a kastély 1940-es években épült toldaléképületében kialakított szálláshely – és, ha sikerül megtalálni a megfelelő üzemeltetési formát –, hatvanfős étterem is várja majd a vendégeket.

Ami a várkastély környezetét illeti, még idén elkészülhet a teljes területrendezés. A munkát megnehezíti, hogy eközben rengeteg földet kell kitermelni, mert az évtizedek alatt a kastély körüli árokban színültig felgyűlt a törmelék és a szemét.

Ha a tervek megvalósulnak – és miért ne valósulnának meg? –, a Rákóczi-várkastély a régió és a Kárpát-medence egyik nagyon izgalmas és fontos turisztikai központja lehet. Főleg, ha a koronavírus is úgy akarja. Akárhogy is, a projekten dolgozókon biztosan nem fog múlni.