ÉPÍTÉSTÖRTÉNET

HÍREK - AKTUÁLIS

GALÉRIA

HÍREK

AZ INTERREG V-A SZLOVÁKIA-MAGYARORSZÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM PÁLYÁZATBÓL MEGVALÓSULÓ TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK BORSIBAN

Drónfelvétel a kastélyról, 2021

A felvidéki Borsiban 2018 óta folyik a Rákóczi-várkastély (II. Rákóczi Ferenc szülőhelye) felújítása. Az építészeti munkák a magyar és kisebb részben a szlovák kormány támogatásából lényegében elkészültek, jelenleg a kastély környezetének, illetve a kastélyban helyet kapó turisztikai attrakcióknak a kivitelezése, fejlesztése folyik.

A felújítást szervező II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet 2019 decemberében a sátoraljaújhelyi önkormányzattal közösen pályázatot nyújtott be az SKHU/1902 referenciaszámú Interreg-pályázatra Természet és kultúra – A határ menti terület vonzerejének növelése témakörben, a turisztikai attrakciók közös fejlesztésére. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával megvalósuló program eredményes együttműködést tesz lehetővé a határ menti régiók között.
A sikeres pályázat címe: A borsi kastély népszerűsítése a II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet és a Sátoraljaújhelyi Önkormányzat hálózatos turisztikai attrakciófejlesztése révén (röviden: RákócziTourism), a megítélt támogatás 847.645 euró.

Bodrog felé vezető gyalogos útvonal jelenlegi állapotában

Ez, tudjuk meg Dr. Diószegi Lászlótól, a Teleki László Alapítvány igazgatójától, „elég lesz arra, hogy a magas színvonalon megvalósított épületfelújítás kiegészítéseként olyan turisztikai és tájépítészeti attrakciókat hozzunk létre, amelyek segítenek felhelyezni Borsit a magyarországi és a környező országok turisztikai térképére.”
A Borsi Rákóczi-kastély környezetének turisztikai fejlesztése keretében cél a kastély turisztikai útvonalakba történő bekötése (kerékpár- és gyalogos útvonalak a Bodrog felől), valamint a kastély környezetének olyan tájépítészeti rendezése, amely egyrészt segíti a helyszín értelmezését a látogatók számára (várárok bemutatása), másrészt élményszerűen bemutatja az együttes környezetében folytatott egykori uradalmi gazdálkodást (veteményeskert, urasági erdő tematikus útvonala, egyedi tematikus játszótér létesítése).

A fafajok törzseit bemutató installáció terve

A Bodrog felől, a projekt egyik legfontosabb beavatkozásaként, a folyó és a kastély közötti közvetlen gyalogos közlekedési kapcsolat megteremtése érdekében az egykori urasági erdőn keresztül kiépül egy, egyes szakaszain a talajtól elemelt fa borítású szerkezeten vezető sétány, mely a gáton haladó kerékpárútról a kastély felé vezető útvonalhoz csatlakozik. Az erdei ösvény mentén elhelyezett információs táblák és szabadtéri interaktív elemek alkalmasak arra, hogy felhívjuk a figyelmet az erdő élővilágára, értékeire, és a gátról levezető út csatlakozásánál bemutassuk a korabeli erdészeti gazdálkodás érdekességeit. Ez a sétaút felfűzi a nyaranta már működő, különféle települési rendezvényeknek helyt adó szabadtéri színpadot is, a tó partján faborítású pihenőhely létesül.
Azok számára, akik a kastélyt kerékpárral közelítenék meg, felújítjuk a Bodrog-part felől a kastély felé vezető szórt burkolatú utat.
Az ártéri erdőben ismeretterjesztő elemeket alakítunk ki. A tanösvény mentén többféle információs és interaktív tábla készül, amelyek a terület fás szárú növényeit és állatvilágát mutatják be. A fafajok törzseit bemutató installáció 5 különböző fajú fa törzsét mutatja be.

Referenciafotó a tervezett veteményeskertről

A kastélytól keletre elhelyezkedő területen korábban is a kastély haszonkertjei terültek el, a fejlesztéshez kapcsolódóan ennek felélesztéseként veteményeskert létesül. A veteményeskert a Rákócziak korában termesztett növények bemutatásán kívül a kastélyban nyíló szálloda és étterem konyhája számára is termel, és látogatható is egyben.
A tervezett veteményeskerttől délre szabadtéri rendezvények számára alkalmas terület helyezkedik el, melynek közelében, a kastélytól délkeletre, az urasági erdő peremén a kiállítási tervek részeként, a kiállítás tematikájához kapcsolódó játszótér létesül. A játszótér területén egyedi fejlesztés eredményeként kialakuló játszóeszközöket helyezünk el.

Játszótér látványterve

Az élmény-turizmus vonalat erősítendő – részben az Interreg-pályázat keretében – valósul meg a kastélyban létesülő szabadulószoba; a támogatást ennek kiépítésére fordítjuk. A szabadulószoba a hagyományos kiállítás kiegészítéseként valósul meg, ahol interaktív feladatok megoldásával, szórakoztató módon mélyülnek el a látogatók kortörténeti ismeretei. Ugyanebből a forrásból szerezzük be a VR- (virtuálisvalóság-) szoba eszközeit is. A nyújtandó szolgáltatás lényege, hogy a látogató egy VR szemüveg segítségével visszacsöppenhet a Rákóczi korba, testközelből élheti át a várélet mindennapjait.
A projektben partnerként Sátoraljaújhely önkormányzata is részt vesz. A városban fényfestés készül a borsi kastély népszerűsítésére, a látogatóknak lehetősége lesz a Ronyva partján elektromos kerékpárral

Szabadulószoba látványterve

kirándulni a kastélyhoz – ennek érdekében elektromos kerékpárokat és dokkolókat helyezünk üzembe –, ezenkívül a sátoraljaújhelyi Szárhegyen a kastélyra irányuló panoráma távcsövet helyezünk el.
„Ez olyan szintű fejlesztés, amely Borsit az egész régión belül kiemelt turisztikai desztinációvá emelheti – mondja Dr. Diószegi László – Dolgozunk azon, hogy Borsit bekapcsoljuk a környék magyar és szlovák oldalon lévő, Rákóczival kapcsolatos emlékhelyeinek hálózatába, számolva azzal, hogy ezek az attrakciók egymást erősítve növelhetik a régió vonzerejét.”

A sajtóközlemény tartalma nem feltétlenül képviseli az Európai Unió hivatalos álláspontját.

sajtóközlemény_Angol

sajtóközlemény_borsi SK

Rákócziakhoz kötődő emlékhelyek Borsi környékén

A felújított borsi Rákóczi-várkastély önmagában is izgalmas turisztikai célpont lehet, de még inkább érvényesülhet egy észak-keleti-magyarországi „Rákóczi-csomag” részeként. A határ magyar oldalán több olyan attrakció is található, amely a Rákócziakhoz kötődik. Ezeket mutatjuk be röviden.

Borsi közelében áll a kulturális kínálat szempontjából kiemelkedő sárospataki, füzéri, boldogkőváraljai és regéci vár; ezek az utóbbi években mind megújultak. Látogatószámuk országos szinten is kiemelkedő, az ország TOP 10 vára között a sárospataki (146 ezer fő/év), a boldogkőváraljai (85 ezer fő/év), valamint a füzéri (80 ezer fő/év) vár is szerepel.

A régió legjelentősebb Rákóczi-emléke a sárospataki vár és a benne található múzeum. Az épületet az 16. század harmincas éveiben emelték, a magyarországi reneszánsz építészet fontos emléke. Sárospatak 1616-ban lett Rákóczi-birtok, és a család egyik reprezentációs központjának számított. I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna jelentős építkezésekbe kezdett a birtokon: emeletet húztak a vár keleti szárnyára, új bástyát emeltek, 1646-ban pedig elkészült a Lorántffy-loggia. Később a Vörös-toronyra új szintet emeltek magas gúlatetővel, négy kis őrtoronnyal. Lakott itt Báthory Zsófia, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona is. II. Rákóczi Ferenc 1694-ben költözött ide feleségével.

A gyönyörűen felújított vár járványmentes időkben remek kiállításokkal és időszakos programokkal várja a látogatókat.

A boldogkőváraljai vár 1644-ben lett I. Rákóczi György tulajdona, 1671-ben került más birtokoshoz. A császáriak még a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben használhatatlanná tették. Ezen a télen állítják helyre a palotászárnyat, a ciszternaudvart, és berendezik az északkeleti toronyban lévő középkori konyhát. Működő csapóhídja is izgalmas. Tavasztól, ha a járványhelyzet engedi, ismét várja a látogatókat.

A boldogkőváraljai vár története, bár a törökökkel folyó harcokból alig jutott neki, ugyancsak mozgalmas. Sokszor cserélt gazdát, ostromolták Habsburgok és kurucok, hol egyik, hol másik került ki győztesen a küzdelmekből. Festői környezete, izgalmas, középkori hangulata mindenképp megér egy látogatást.

A regéci vár 1300 körül épült, és 1644-ben került I. Rákóczi György birtokába. A Borsiban született II. Rákóczi Ferenc itt, a várban töltötte kisgyermekkorát. Az épület a ma láthatónál eredetileg jóval kisebb alapterületű volt, lényegében egy toronyból és melléképületekből állt. A várat a 16. században kezdték bővíteni, teljes kiépülése a 17. században történt. Helyet kaptak benne palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények, bástyák, de egy különleges fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mása ma Sárospatakon látható.

A füzéri vár csak érintőlegesen kapcsolódik a Rákócziakhoz: nem volt Rákóczi-birtok, ám a Habsburgok a Wesselényi-összeesküvés után kobozták el az akkori tulajdonos Nádasdy családtól; az összeesküvésben részt vett Rákóczi Ferenc is. A vár első írásos emléke 1264-ből származik, de feltehetően már a tatárjárás előtt is állt. Egyik lehetett az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak. Fekvése csodálatos, teljes felújítása óta közkedvelt kirándulóhely.

Épül a Rákóczi-kiállítás Borsiban

Még tavaly december elején írtunk arról, hogy a felvidéki Borsiban lényegében befejeződött a Rákóczi-várkastély építészeti felújítása, és megkezdődtek azok a munkák, amelyeknek köszönhetően a restaurált reneszánsz kori kincs valódi turistalátványosság lehet.

A magyar kormány támogatásával helyreállított épületben, amelynek különös jelentőségét adja, hogy ez II. Rákóczi Ferenc szülőháza, az egyik legfontosabb attrakció a fejedelem életéről szóló interaktív kiállítás lesz; ezt a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem munkatársai és hallgatói tervezték.

A kiállítás kivitelezése, felépítése megkezdődött, a munkáról mutatunk néhány fényképet is.

A borsi Rákóczi-várkastély rekonstrukciója a határon túli magyar műemlékvédelem kiemelt projektje. A teljesen felújított épületet idén tavasszal adja át Dr. Áder János köztársasági elnök.

Borsi: felújított kályhák és lángolt andezitlapok

created by dji camera

December elején megkezdődött Borsiban a várkastély felújításának átadás-átvételi eljárása, az épület rekonstrukcióját hamarosan befejezik.

De a munka ezzel még nem ér véget. Megkezdődött az udvar térkövezése, a terület lángolt andezitlapokból készült borítást kap.

Elkezdődött a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) koncepcióján alapuló Rákóczi-kiállítás építése is, míg az 1940-es években emelt épületszárnyban, ahol szálláshely és étterem kap helyet, elkezdték a bútorok beszerelését, valamint a konyhai berendezések beépítését.

Készül a múzeumshop. Ezenkívül a főépületben visszakerültek helyükre a gyönyörű, felújított kályhák.

2021. március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésnapján a fejedelem szülőháza, a magyar reneszánsz építészet egyik kiemelkedő emléke teljesen megújulva, különleges turisztikai attrakciókkal, étteremmel, kiállítással, programokkal várja a látogatókat.

Borsi: alakul a szabadulószoba koncepciója

A felvidéki Borsiban álló Rákóczi-várkastély, II. Rákóczi Ferenc szülőházának felújítása a határon túli magyar műemlékvédelem kiemelt projektje, amely a magyar kormány több milliárd forintos támogatásából valósul meg.

Az épület 2018-ban megkezdett rekonstrukciója lényegében elkészült, jelenleg a kastély közvetlen környezetének kialakítása folyik. A felújítást szervező II. Rákóczi nonprofit szervezet egyúttal azon dolgozik, hogy Borsit felhelyezze a turisztikai térképre: azt szeretnénk, ha jövő tavasztól, a kastély átadása után minél több anyaországi és határon túli család venné fel „túranaptárába” a magyar reneszánsz kastélyépítészet egyik legszebb alkotásának meglátogatását.

Ennek érdekében különböző turisztikai attrakciók is készülnek: lesz tematikus játszótér, virtuálisvalóság-játék, és még sok minden más. Most néhány mondatban a szabadulószoba koncepcióját mutatjuk be.

A Rákóczi Ferenc szökésén alapuló játék rövid bevezetője például így hangzik: „Letartóztatása napján Rákóczi Nagysárosban tartózkodott, ahol beteg feleségét látogatta meg. Ekkor adták kézbe nővére két hete feladott levelét: Longuevalt Linzben elfogták, leveleit elvették, egy kivételével, amelyet állítólag lenyelt. A levél elolvasásakor Rákóczi Lengyelországba akart menekülni, azonban nem volt elég pénze az úthoz. Remélte, hogy levélvivője az ő levelét nyelte le, és nem veszik őrizetbe, de súlyosan tévedett. Az este folyamán katonák érkeztek hozzá, akik elhurcolták őt az éjszaka közepén. Rákóczi így emlékezett meg a történtekről: „(..) erős ütéstől kinyílik az ágyhoz közeli ajtó, és két, általam jól ismert, Salm–ezredbeli százados gyertyával és pisztolyokkal fölfegyverezve körülvette az ágyat, és engem a császár nevében fogolynak nyilvánított.”

Rákóczi ezután Bécsújhelyre került a császár elleni szervezkedés több résztvevőjével együtt. A porosz származású bécsújhelyi várparancsnok, Lehmann Gottfried úgy gondolta, segítenie kell a fiatal magyar arisztokratán, akit ártatlannak vélt. Rákóczi tisztában volt vele: ha nem szökik meg, nem kerülheti el a felségárulás miatt rá kirótt halálbüntetést. Szökését gondosan megtervezte. Öt hónapos fogsága november 7-én ért véget – az akciót maga Lehmann szervezte.

A szabadulószobában kialakított játékban a résztvevőknek a fejedelem szökését kell „megszervezniük”.

Rákóczi születése, a későbbi fejedelem elköltözése, várostrom: készül a borsi kastély virtuálisvalóság-játéka

Mint arról korábban írtunk, Borsiban lényegében elkészült a Rákóczi-várkastély építészeti felújítása, a rekonstrukciót szervező II. Rákóczi nonprofit szervezet most azoknak az attrakcióknak az előkészítésén és megvalósításán dolgozik, amelyek turisztikai szempontból vonzóvá teszik a helyszínt.

Korábban bemutattuk a tematikus játszótér terveit, ezúttal pedig a kastélyban elérhető virtuálisvalóság-játék koncepcióját mutatjuk be. A VR-szemüveggel átélhető élmény reményeink szerint mind a felnőttek, mind a gyerekek körében népszerű lesz.

A négy felvonásban a látogatók először 1676-ba csöppennek: átélhetik, milyen lehetett a kastély, a környezet a későbbi fejedelem születésekor. A játékosok apródok bőrébe bújva segédkeznek a szülés körül.

A második jelenet a II. Rákóczi Ferenc születése után néhány hónappal játszódik, és Zrínyi Ilona, illetve a kis Rákóczi költözéséhez kalauzolja a játékosokat. A történeti hátteret – az első felvonáshoz hasonlóan – itt is egy narrátor mutatja be. A látogatók lovat patkolnak, felpakolják a hintóra az utazóbőröndöket, így segédkezve a nemes hölgy és fia indulásában.

A harmadik felvonásban várostrom részesei lehetnek a résztvevők: a játékosok feladata itt az égő tető oltása, a lovak megmentése.

A negyedik felvonás ismét később játszódik: Rákóczi felnőttként tér vissza a kastélyba, ahol hatalmas lakomával és díszlövéssel fogadják. A játékosok apródként vesznek rész a fejedelem köszöntésében.

Ilyen lesz a tematikus játszótér Borsiban

Oly nehéz most elképzelni, hogy nemsokára napsütésben, szabadon, talán maszk nélkül játszótéren vagyunk, ahol a kisebb gyerekek a Rákóczi-tematika jegyében készült játékokon múlatják az időt, míg a szülők azt tervezgetik, előbb a Rákóczi-várkastély szabadulószobáját nézzék meg, vagy egyenek egy jó ebédet a kastély éttermében.

Akárhogy is, előbb vagy utóbb ez lesz a valóság. Mint arról már beszámoltunk, a felvidéki Borsiban álló Rákóczi-várkastély, a fejedelem szülőhelyének felújítása – nagyrészt magyarországi, részben pedig szlovák támogatásból – lényegében elkészült, a restaurálást szervező II. Rákóczi Nonprofit szervezet pedig már azon dolgozik, hogyan teheti vonzóvá ezt a műemléki és a nemzeti emlékezet szempontjából is kiemelkedő jelentőségű helyet a majdani látogatóknak.

A kastélyban is számos attrakció várja majd a vendégeket – hogy milyenek, arról a jövőben folyamatosan beszámolunk –, de a várkastély környéke is számos lehetőséget kínál a látogatóknak, jöjjenek bár egyedül, vagy családosan.

Utóbbiak körében reményeink szerint népszerű lesz a tematikus játszótér, amelynek látványtervéből mutatunk néhány képet. A játszótér fejlesztése, hasonlóan a kastély környékének kialakításához, EU-s forrásból, interregionális támogatási program keretében valósul meg.

Borsi: épülnek a parkolók, átépül a híd

Mint arról nemrég beszámoltunk, a borsi Rákóczi-kastély felújítása a végéhez közeledik, a Teleki László Alapítvány szakemberei és Borsi önkormányzata már azon dolgoznak, hogy a jövő tavaszi megnyitás után elegendő látogatója is legyen a gyönyörű emlékhelynek .

De lássuk, hogy áll az építkezés! A főépületben villanyszerelési munkák folynak, felszerelték a külső, udvartéri lámpákat is. A földszinti múzeumshopban befejeződött a vakolatjavítás és megkezdődött a festés. Két emeleti helyiségben elhelyezték a cserépkályhák lábazatait és kialakították a fűtéskivezetést, megtörtént a nyomáspróba, és megkezdődött a próbafűtés.

Ami a „B” épületrészt, tehát az 1940-ben épült, most szálláshelyként hasznosuló szárnyat illeti, itt nemsokára berakják az összes műkő ablakpárkányt, hamarosan befejezik a vizesblokkok kialakítását, és megkezdték a szobák tapétázását.

A belső udvaron és a kastély közvetlen környezetében is látványos változások figyelhetők meg: az udvaron építik a romterületen átvezető utat, illetve kicserélték a szennyvízcsatornát. A kastély előtt folytatódott az út és a parkolók szegélyezése, a feltárt kőfalak koronáinak védelme, illetve a kastélyhoz vezető híd átépítése.

S hogy még mi van hátra? Az árnyékoló rolettákkal kapcsolatban szükséges a végső rábólintás, ha a műemlékvédelem és az építtető is igent mond rá, hamarosan ezeket is felszerelhetik. Az „A” épületrész második szintjén a vizesblokk mellett feltártak egy egykori vécéhelyiséget; hogy ennek mi legyen a sorsa, azzal kapcsolatban a műemléki szakemberek és a régészek válaszát várjuk. Kiderült ezenkívül, hogy az egyik vizesblokkba vezető ajtót szélesíteni kell, hogy beférhessen a mozgássérültek által használt tolókocsi.

A kastély szűkebb környezetének kialakításához szükséges elvégezni a fakivágásokat, az önkormányzat megadta a hatósági engedélyt.

A legutóbbi bejáráson megvitatták a híd kőburkolatának lerakási módját (a szélein két sor kötésben rakva, közepe pedig enyhe ívben). Mivel a hídhoz vezető útszint a terep alá kerül, a felek megegyeztek, hogy a Rákóczi-szobor körül plusz egy, illetve két lépcsőzetet kell kialakítani. Abban is megállapodtak, hogy a vizesárkon átvezető híd korlátja konzerválóanyaggal telített fenyőfából készül.

„Borsit fel kell tenni a turisztikai térképre”

Miközben a felvidéki Borsiban az ütemezésnek megfelelően zajlik – és szinte el is készült – a Rákóczi-várkastély magyar kormány által finanszírozott felújítása, a lebonyolításban részt vevő II. Rákóczi Ferenc n.o. munkatársai már azon dolgoznak, hogy a tervek szerint jövő tavasszal (március 27-én, a vezérlő fejedelem születésnapján) átadandó épület valamint a kastély szolgáltatásai és attrakciói kellő számú érdeklődőt vonzzanak.

A műemlék-felújítások nagy kérdése ugyanis mindig ez: hiába újul meg és lesz bármilyen gyönyörű egy több száz éves, értékes épület, ha utána kívül esik a turisták, a látogatók látókörén, akkor gyakorlatilag „csak” értékmentés történt. Miközben ugyanolyan fontos, hogy építészeti emlékeink, közös múltunk mementói ismertek legyenek a tágabb közönség előtt is, tehát a műemlék fenntartható legyen.

Mint arról korábban beszámoltunk, a felújításra létrehozott szlovákiai vállalkozás, a II. Rákóczi Ferenc n.o. 2019 decemberében a sátoraljaújhelyi önkormányzattal közösen pályázatot nyújtott be az SKHU/1902 referenciaszámú Interreg pályázatra Természet és kultúra – A határ menti terület vonzerejének növelése témakörben, a turisztikai látványosságok közös fejlesztésére. Azóta kiderült, hogy a pályázás sikeres volt.

Forrás tehát lesz, és tervek is vannak szép számmal. A feladat nem kisebb, mint amit Dr. Diószegi László, a felújítást szervező Rákóczi Ferenc n.o. igazgatója megfogalmazott: „Borsit fel kell tenni a turisztikai térképre. El kell érnünk, hogy a Rákóczi-kastély a hozzá kapcsolódó turisztikai attrakciókkal különleges hely legyen a térségben, és távolabbról is odavonzza az érdeklődőket. Ha ez nem sikerül, hiába lesz ott egy egészen kiváló, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) szakemberei által megálmodott és fejlesztett kiállítás, látogatók alig mennek majd oda.”

Hogy ez ne így legyen, arról a következő attrakciók gondoskodhatnak majd: az említett kiállítás mellett működik majd a kastélyban tematikus szabadulószoba, tematikus VR-szoba, látható lesz egy panorámavetítés a Rákóczi-emlékhelyekről. A gyerekeket kreatív játszótér szórakoztatja. Az odajutás is fontos kérdés: Sárospatak és Borsi között a Bodrogon kishajó ingázik majd, és a tervek szerint a MAHART is létesít kikötőt Borsiban nyaralóhajó-programja kiszolgálására. Az alapítvány a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel is tárgyal: Borsiban lesz kajak-kenu-bázis is, ahol a vízitúrázók találhatják meg számításukat.

Konferenciák résztvevőit, csoportokat, magánszemélyeket fogadhat a pótágyakkal 45 férőhelyre bővíthető, a kastély 1940-es években épült toldaléképületében kialakított szálláshely – és, ha sikerül megtalálni a megfelelő üzemeltetési formát –, hatvanfős étterem is várja majd a vendégeket.

Ami a várkastély környezetét illeti, még idén elkészülhet a teljes területrendezés. A munkát megnehezíti, hogy eközben rengeteg földet kell kitermelni, mert az évtizedek alatt a kastély körüli árokban színültig felgyűlt a törmelék és a szemét.

Ha a tervek megvalósulnak – és miért ne valósulnának meg? –, a Rákóczi-várkastély a régió és a Kárpát-medence egyik nagyon izgalmas és fontos turisztikai központja lehet. Főleg, ha a koronavírus is úgy akarja. Akárhogy is, a projekten dolgozókon biztosan nem fog múlni.

Borsi: milyenek legyenek az árnyékoló roletták?

A határon túli magyar műemlékvédelem kiemelt projektje, a felvidéki Borsiban álló Rákóczi-várkastély felújítása a végéhez közeledik.

Az A épületrészben villanyvezetéket szerelnek az első és második emeleten. Az akadálymentes használatot lehetővé tevő lift hatósági engedélyeztetése befejeződött, ahogyan elkészült az ámbitus kerámia padlóburkolatának lerakása is. Az emeleti helyiségek tölgyfa anyagú padlóburkolása nemsokára ugyancsak befejeződik. Megkezdődött a fejedelmi lakosztályok vizesblokkjainak padlóburkolása.

A B épületrészben az első és második szinti ajtótokok behelyezését végzik, a szélfogóban pedig elkezdődött a lábazat alatti vakolat felhordása.

A belső udvarban kiásták az árkot a csapadékvíz elvezetésére, és telepítették a csapadékvíz
gerincvezetékének egy szakaszát.

A jelentkező apróbb hibákat folyamatosan javítják. A kassai műemlékvédelmi hivatal képviselője kérte, hogy az építésvezető utasítsa az ott lévő dolgozókat a meglévő vakolatok megóvására, azokat nem szabad eltávolítani, és erre fokozottan ügyeljen a régészeti felügyelő is.

Hamarosan megrendelik az árnyékoló rolettákat is. Arról, hogy ezek milyenek legyenek, még egyeztetnek a tervezők, a kivitelezők és a műemlékes szakemberek.

A II. Rákóczi Ferenc n.o. munkatársai és a projekten dolgozók hetente, a helyszínen szoktak egyeztetni, bejárást tartani. Jelenleg kérdés, hogy a járványhelyzet alakulása meddig engedi meg a helyszíni bejárást – akárhogy is változik, ahogyan már tavasszal, a projekt egy esetleges határzár esetén sem áll le.